I'm on the good side Keep the magic in your heart!  ...and my name is Paige Matthews Hozzászólások száma : 50
Csalakozott : 2014. Jun. 27.
 | | Pént. Júl. 11, 2014 11:56 am | |
|
Gratulálunk ‟Don't Keep your magic in your world. "
Üdvözöllek nálunk, mielött bármit mondanék, legközelebb, ha karaktert alkotsz várd meg még elfogadnak utána foglalj avatárt kérlek. ^^
Nos a lapod.:
Wáóó ilyen megoldást, nagyon tetszett ahogy megoldottad már mikor megláttam a címet mosolyogtam. Mindet megtudtunk, semmit nem hagytál ki olyan alapos munkát végeztél, hogy öröm volt olvasni. Remélem nem lesz sok bajunk veled nekünk bűbájosoknak őszintén a képed alapján nem akarok veled találkozni egy sikátorban. Jó játékot kívánok :3
|
|
I'm on the Dark side Keep the magic in your heart!  ...and my name is Venomas Hozzászólások száma : 7
Csalakozott : 2014. Jul. 11.
Tartózkodási hely : Hová parancsolod?
Humor : a magam módján...
| | Pént. Júl. 11, 2014 1:04 am | |
| 
Ha félsz belepillantani az őrület mélyére, ne az én válaszaimat keresd a kérdéseidre. Ha félsz értelmetlen élet után távozni a mennybe vagy a pokolba, akkor viszont hallgass figyelmesen.  |
Teljes név: Venomas
Becenév: olykor a Pokol Alkimistája, esetleg Démoni Mentor, de nagyobbrészt kinőttem már ebből
Születési hely: Valahol a mindenségben? Vagy netán a semmiben? Poklok mélyének zúgó lávatengereiből kipukkadt buborékként, netán a hideg fagylaló éj sötétjének mélye vajúdott ki magából? Mi értelme térnek egy olyan helyen, hol nincsenek falak, sem korlátok, miközben semmi más, mint falakkal óvott birodalma a korlátoknak?
Születési idő: Idő. Idő. Az örökkön önnön farkába harapó ősleviathán. Hátán hordja a történelmet, s folyton, óh folyton ismétli önmagát. S nem csak folyton. Fojtón is. Igen, hisz szinte fojtogat engem az örök életűt az a kisszerű, fantáziátlan ostobaság, amellyel régi melódiáit új köntösbe varrja ez az elöregedett vén óriás. Idő. Idő. Sosem leszel messiás.
Play by: Piotr Adamczyk
Melyik oldalt képviselem: Dark Side
Származás: én mindig jelen vagyok...
külső és belső tulajdonságaim:
Óh, kérlek, ez olyan kiábrándító dolog. Csak mert túlhaladtam már az ezredik életévemet... elég sokszor... azt hiszed elfogulatlanul vagyok képes szemlélni önmagamat? Erre senki sem képes kedvesem. Sem ember, sem boszorka, sem démon. Még az a pokoli hármasfogat sem, elhiheted, de az éginek nevezett nagyképű szemfényvesztők sem kivételek. De ám legyen. Démoni alakomban azt hiszem nem tetszenék neked. A hasam irreálisan felpuffadt, a végtagjaim karóvékonyak és bizony elég szép darabokban oszlik a bőröm. A pokolban járva viselem csak, ilyenkor szerzetesi csuha maradványait borítom magamra hozzá. Tudod a labormunkához tökéletes, bár a rózsafüzért azért leszedtem róla. Összességében olyankor leginkább egy zombinak tűnök.
Emberi alakomban szinte bármilyen lehetek, bár az alapformához sajnos ragaszkodnom kell, de azon belül már szabadon megváltoztathatom, lehetek éppúgy hat éves kis szöszke legényke, mint mondjuk 70 éves bölcs öreg. De általában késő harmincasnak vagy kora negyvenesnek tűnök, valahogy az áll a legjobban. Legalábbis szerintem. Elég alacsony vagyok, mindössze 163 centi, na de mikor engem teremtettek még ez is magasnak számított az emberek között, illetve nem is túl súlyos, 64 kiló. Szőke haj, szürkéskék szemek. Állítólag megnyerőek, de nem különösebben feltűnőek a vonásaim. Én ezzel egyetértek.
_________________________
A mentális dolgok megítélése mindig nehezebb feladat. Elvileg ugyebár gonosz vagyok. Számomra nincs jelentősége az olyan fogalmaknak mint jó vagy gonosz. Tanító vagyok, ha valaki hozzám fordul. És kereskedő. Az emberi vágyak és bűnök kufára. Én utat mutathatok, mikor nem látsz semmilyen kiutat az élet nehézségei között. Én bosszút állhatok az ellened cselekvőkön. Felruházhatlak hatalommal. Megtaníthatlak az okkult dolgokra. Ezekért mindössze a lelkedet kérem, azt is csak hét esztendő múlva. Nem jó üzlet? Akkor ne köss velem alkut, ilyen egyszerű. Hidd el, bőven vannak, akiknek megéri. Olykor felkeresnek boszorkányok, warlockok, árny- és ami azt illeti olykor még fényőrök, démonok és ki tudja mi mindenek. Öreg vagyok, még démoni mércével is. Öreg és éppen ezért elég sok mindenben tapasztalt. Ki ebben, ki abban kéri a tanácsomat. Vagy a szolgálataimat. Ugyanis minden világ minden nyomorú szegletét összenézve sem akad senki, aki a méregkeverés terén akár csak nyomokban mérhető lenne hozzám. Mindent tudok, amit mérgekkel tudni lehet. Éppen ezért óvakodik keresztbe tenni nekem a legtöbb magamfajta. Na meg, mert nem veszek részt az ostoba háborúkban. Tanácsaim, szereim, látomásaim mindkét félnek eladók. Jutányosan... Csak a lényegükből kérek egy apró darabkát, semmi többet...
Képesség: Teleportáció, Látomások, Halhatatlanság
|
Hombi ♢ 30 ♢ kb 5 év neten és kb 15 év asztaliban ♢ Árnyak könyve, 327. oldal:
Venomas - a pokol egyik legöregebb démona. Korát megbecsülni is nehéz, de nagyjából ie. 4000 környékére tehető, vagyis közel hatezer éve létezik. Nem valószínű, hogy valaha is harcba kellene keveredned vele édes lányom, de jobb ha ismered a lehetőségeidet és persze az övéit is. Ha Venomas emberi álcáján akarsz túljárni, ha gyanítod, hogy ő áll előtted, a következő dolgokra figyelj: szőke haj, kékesszürke szemek, csendes, kimért hanghordozás. Nagyon gyakran jelenik meg papként vagy valamiféle tanárként. Ez nem feltétlenül valami egyetemi professzort jelent, éppúgy lehet mondjuk kiképzőtiszt, mint egy részeges aki a kocsmában zúdítja a mellé ülőkre az életbölcsességeit. Venomus nem harcol. Soha nem harcol. Inkább elteleportál, elmenekül. Bár kevesen támadnak rá. A látomásai miatt úgyis előre megsejti, ha veszélyben van. Bármilyen kérdésed van szinte, ő tudni fogja a választ, de mindig elkéri az árát. Képes irányítani belső látását, jobban mint bármely boszorka, hisz évezredek óta gyakorolja, lát utakat, célokat és rejtett összefüggéseket, hatalmakat és gyarlóságokat. Mégse fordulj hozzá soha lányom. Soha. Sokszor bele sem gondolhatsz igazán, hová vezet az alku, amelyre kér. - Sabrina Halliwell, 1826.
Anyu tévedett, hidd csak el édes lányom. Sabrina túl sok előítélettel viseltetett Venomas iránt, csak mert démon. Ő nem olyan, mint a fajtársai. Visszavonultan él, távol jó és gonosz csatározásától. Ő egy bölcs tanító, egy igazi filozófus. Mikor megidéztem, ő azonnal megértette a szörnyű bajt, amibe keveredtem. Oly könnyen segített. Igen, lányom, vigyázatlan voltam s meglátták az emberek, mikor varázsoltam. A házunkat gyújtották volna ránk, nem csak az életem, de Fred, a jó apád és te is odavesztetek volna és ezt nem hagyhattam. Mikor megidéztem őt, nem ódzkodott segíteni. Püspöki követ alakját öltötte, lenyugtatta a tömeget, csodálatosan tudott beszélni és érvelni, sugárzott belőle az elegancia és az erő. Cserébe szinte semmit sem kért. Csak hogy szívjak el egy pipára valót az általa hozott dohányból. Nem titkolta, hogy olyasmi, ami talán megrövidíti az életemet, de ott és akkor mit számított mindez, nélküle véget ért volna. És a tiéd is kicsim. Különben is, csak nyugalmat és édes gondolatokat hozott a pipa füstje. - Clarissa Halliwell, 1843
A nagyinak volt igaza. Bent hagyom a könyvben édesanyám bejegyzését, hogy te, bárki is vagy, bármely korban, tudj okulni sorsából. Az első pipát követte a többi. Egyre több és több, a démon dohánya valamiféle opiát volt, édesanyám soha többé nem szabadult tőle. Soha, pedig erős asszony volt. A pénze hamar a távol keleti hajósoké lett, akik a raktér mélyéről kipakolták a hasist és a heroint. Drága volt, anyám pedig kifogyott a pénzből. Lefogyott, remegett, öt év alatt huszonötöt öregedett. Már nem számított neki a családja, az öröksége, a képessége, csak a szer. A szer, amit az a hetvenhétszer átkozott Venomas adott neki s ami örökre a narkotikumok rabjává tette Clarissát. Venomas tudós alkimista, ezt soha ne feledjétek, ha vele tárgyaltok. Bármi veszedelmes lehet a közelében, bármi lehet mérgező, szörnyű halált okozó. És csak reménykedhettek, hogy az a szörnyű halál azonnal jön és nem évtized alatt épültök le. Mint édesanyám. Eleinte a testét adta el a drogokért, aztán, mikor lesoványodva, összeaszva nem kellett senkinek lopott, betört és végül egy éjjel kést húzott az utcalányokat futtató férfira is. Mindegy volt, csak hozzájusson az anyaghoz. A démon pedig eljött. Egyre gyakrabban. Élősködik második bűnein. Mint valami torz pióca. Magába szívja a fájdalmat, elraktározza a bűnöket. Anyám, szegény édesanyám 11 évig nem volt más a számára, mint csemege. Élelmiszer. S mikor végleg eltávozott, akkor eljött a jussáért, anyám lelkéért is, hisz az már oly messze került az égiektől, hogy joggal formált rá igényt. Ezt jelenti Venomas segítsége! Talán eleinte semmiségnek tűnik, úgymond nem árnak a segedelméért, de anyám sorsa legyen az intő példa, mit kockáztat, aki belemegy. Ennyire sosem lehettek kétségbe esve! Bárki is vagy, leszármazottaim leszármazottja, szívleld meg a szavaim és eszedbe se jusson éppen őt szólítani. Desdemona Halliwell, 1854
Venomas megidézése: bárki képes előszólítani a poklok mélyéről, a démonokat kivéve. Az idéző öntsön maga köré kör alakban hamut, majd egy keveset maga elé a kör közepére, miközben fedetlen lábbal, kézzel és hajjal áll. Írja a hamuba lábujjával a V betűt fordítva, majd parancsolóan, jól hallhatóan szólítsa fel megjelenésre. Venomas azonnal kénytelen a szobába teleportálni. Démonoknak maguknak kell felkeresniük a pokol mélyebb bugyraiban lévő laboratóriumában, ahol bármi lehet halálos méreggel preparálva... |
|
